Valóban a brainstorming lenne a megoldás?
Sokak szerint csak azt ne!
Egy megjelenő kihívás kezelésére vagy egy nagy ötlet megszületése érdekében gyakran nyúlunk a brainstorming – magyarul ötletroham, ötletbörze – módszeréhez.
Évtizedek óta tartja magát a nézet, miszerint ez a módszer kiváló eredményeket hozhat egy felmerülő probléma megoldására. Az utóbbi időben azonban egyre többen vélekednek úgy, hogy a brainstorming inkább hátráltatja, mint segíti a problémák megoldását, kreatív ötletek megszületését.
Mi is az a brainstorming?
A brainstorming menete röviden a következő: a csoport tagjainak és közülük a moderátor személyének kiválasztása, a probléma vagy elérendő cél megfogalmazása, ötletelés és az elhangzott ötletek írásban (táblára) történő rögzítése, majd ezek elemzése, rangsorolása, javaslattétel a legjobb ötlet(ek) megvalósítására.
A lehető legjobb eredmény elérése érdekében fontos, hogy minél több ötlet hangozzon el, még az első hallásra nem mindennapinak, sőt akár abszurdnak tűnő ötletek is. Ebben a szakaszban ne bíráljuk, ne minősítsük egymás ötleteit! Mindenki nyugodtan mondhassa el mindazt, ami eszébe jut, mert lehet, hogy egy első hallásra bizarrnak tűnő ötlet továbbgondolásából kiváló megoldás születik!
Nos, ez lenne a brainstorming. Azonban végeztek kísérleteket, amelyek azt mutatják, hogy a brainstorming eredményessége elmarad más technikák eredményessége mögött. S hogy ennek mi az oka? Több is van, a leggyakrabban a következőket említik. Például a csoportban lehetnek bátortalanabb, esetleg nemrégiben a céghez került munkatársak, akik passzívak lesznek, mert tartanak az esetleges leégéstől, ha valami nagy zöldséget mondanának. Másoknak egyszerűen nem erősségük a nyílt színen történő szereplés. Ilyenkor a brainstorming néhány extrovertáltabb kolléga kizárólagos önkifejező eszközévé válik.
Egy másik probléma, hogy az elhangzott ötletek befolyásolhatják a résztvevők gondolatait és így egy adott témakörből nem fognak tudni kilépni a későbbiekben megfogalmazott ötletek. Ezzel odalesz a brainstorming egyik legnagyobb előnye, az “out-of-the-box”, azaz kreatív, sablonmentes gondolkodás lehetősége.
További gond, hogy csapatban történő munka esetén egyesek kevesebb késztetést éreznek a teljesítmény leadására, mivel rajtuk kívül még számos ember jelen van, akik megoldhatják ugyanazt a feladatot.
És végül, megfigyelték, hogy a csoportok tehetségesebb és képzettebb tagjai a csapatmunka során hajlamosak lesüllyedni az alacsonyabb szinten lévő munkatársak színvonalára.
Együtt vagy külön?
Számos kísérletet végeztek annak kiderítésére, hogy jobb eredmények születnek-e brainstorming során, mint egyénileg végzett munkával. Ezek azt mutatták, hogy az egyének eredményei jobbak abban az esetben, ha önállóan, magukra hagyva dolgozhatnak, mintha csapat tagjaként tennék ugyenezt.
Akkor tehát dobjuk ki az ablakon a csapatmunka élményét és eredményeit az egyéni munka jobb hatásfoka miatt? Szerencsére ezt azért nem kell tennünk.
Brainwriting
Brainwriting – talán éppen nekünk, irodaszer forgalmazóknak akartak kedvünkben járni e technika létrehozásával. :) Lényege, hogy minden résztvevő írja le az ötleteit egy papírlapra, amelyeket összegyűjtenek és közösen kiértékelnek. Ezután újabb írás, majd újabb kiértékelés következik, amelynek célja, hogy a résztvevők egymás ötleteit felhasználhassák újabb javaslataikban. Mind az ötletek leírása, mind pedig a közös elemzés többször is megismételhető.
Amíg a tapasztalatok szerint a hagyományos brainstorming során általában a rendelkezésre álló idő 60-75%-ában a résztvevők egy kis csoportja tartja magánál a szót, addig brainwriting esetében mindenki számára egyenlő idő áll rendelkezésre.
Brainswarming
Ez a másik, a brainstormingot kiváltó technika. Ötletrajzás, ötletáradás lehetne a magyar elnevezése.
A brainswarming menete a következő. A moderátor a fehértábla felső részére írja az elérendő célt vagy kihívást. A rendelkezésre álló és potenciális források a tábla aljára kerülnek. A résztvevők feladata az elérendő cél újrafogalmazása, esetleg a több, kisebb lépésben történő elérés lehetőségének a felvázolása, valamint ehhez további – esetleg mindaddig rejtett – források beazonosítása.
A brainswarming résztvevői ugyanabban a teremben ülnek, de egymástól függetlenül dolgoznak. Ez esetben is papírlapra írják az ötleteiket.
Érdekes megfigyelni, hogy a két fajta gondolkodásmód, a felülről lefelé haladó “top-down” és az alulról felfelé haladó “buttom-up” gondolkodás képviselői hogyan kezdenek a probléma megoldásához. Előbbiek a cél újradefiniálásával, utóbbiak pedig további források előteremtésére tett kísérletekkel kezdenek a munkához. A varázslat ott következik, amikor a két irányvonal középen találkozik.
A technika hatékonyságát számos kísérlet igazolja. Ezek egyike során két azonos létszámú és felkészültségű csoport dolgozott egy probléma megoldásán, az egyik brainstorming, a másik brainswarming keretében. Ez utóbbi csapat 15 perc alatt 115 jó ötletet tudott felmutatni, míg a hagyományos brainstorming keretében dolgozó team 60 perc alatt mindössze 100-at.
Nem kívánunk állást foglalni egyik vagy másik technika nagyobb eredményessége mellett. Nyilván a gyakorlat fogja megmutatni, hogy egy-egy team melyik technika alkalmazásával ér el nagyobb sikereket. Már akik egyáltalán kipróbálják az alternatív módszereket. Mindenesetre, a két új módszer mellett érvelő írások eléggé meggyőzőek…
Az OfficeMarket webshopban számos prezentációt vagy a csapatmunkát elősegítő termék közül választhatsz.
