Igen, az egyensúly a munka és a magánélet között fontos téma, mert ha nem találunk megfelelő egyensúlyt, az kihathat az egészségünkre, a családi és baráti kapcsolatainkra, és még a munka teljesítményünkre is. A munka, az iroda és a magánélet közötti egyensúly megteremtése eltérő lehet mindenki számára, de általában azt jelenti, hogy úgy alakítjuk ki az életünket, hogy megfelelő időt szánjunk a munkára, a pihenésre, a családi és baráti kapcsolatok ápolására, valamint a személyes érdeklődési körökben való részvételre. Az egyensúly megteremtéséhez néhány ötlet, amit érdemes megfontolni, például:
- Határozzuk meg, mely tevékenységeknek mekkora a prioritása az életünkben, és szánjunk időt ennek megfelelően.
- Próbáljunk meg előre tervezni, így jobban képesek leszünk ellenőrizni a munka és a magánélet közötti egyensúlyt.
- Keressünk olyan módokat, amelyekkel csökkenthetjük a stresszt és a munkahelyi nyomást, például sportolással, kikapcsolódással vagy mély lélegzettel.
- Ne vegyük túl komolyan magunkat, és ne próbáljunk mindent tökéletesen csinálni.
- Törekedjünk arra, hogy a munkahelyen eltöltött időt hasznosan és hatékonyan töltsük el.
- Építsük be a napi rutinunkba a kikapcsolódásra szánt időt, például meditációval, olvasással vagy zenével.
Akárcsak az étrendünkben, ahhoz, hogy hosszú távon egészségesek és energikusak maradjunk, változatos időtöltésre van szükségük. Lehetőleg, minden egyes napon.Szeressük magunkat.
Munka - magánélet - hajlamosak vagyunk csapdába esni
Sokan érezzük úgy, hogy nem dolgozunk eleget, a valóságban pedig egy nyolcórás munkanapnak sem kéne valóban nyolc óra teljesítményt jelenteni.
A kutatások azt mutatják, hogy egy bizonyos óraszámon túl valójában nem vagyunk már elég hatékonyak, viszont az egészségünkre gyakorolt hatása drámaivá is fordulhat.
A munkamániások nagyobb kockázatnak vannak kitéve a fáradtsággal és a stresszel kapcsolatos problémák kialakulásához.
A kiegyensúlyozatlan munka-magánélet dinamika káros hatásai
A rossz egyensúly sokkal negatívabban befolyásolja életünket, mint az edzőterem kihagyása. Egy tanulmány szerint a heti 55 óránál többet dolgozók körében magasabb a stroke kockázata. Ugyanennyi munkaóra a szorongás és a depresszió magasabb előfordulásával is összefüggésbe hozható. Egy másik tanulmány pedig még a viszonylag normális alvási szokások figyelembevételével is azt találta, hogy a hosszabb munkaidő összefügg a fizikai egészség romlásával.
A kiegyensúlyozatlan munka-magánélet dinamika többféle káros hatással is lehet az egészségre és az általános jólétre. Néhány lehetséges negatív hatása például:
-
Magasabb stresszszint: Ha túl sok időt töltünk a munkával, és kevés időt szánunk a pihenésre és a kikapcsolódásra, az tartós stresszt okozhat, ami hosszú távon nagyon káros lehet, főleg a mentális egészségre.
-
Alacsonyabb életminőség: Ha túl sok időt töltünk a munkával, kevés idő jut a családi és baráti kapcsolatok ápolására, valamint a személyes érdeklődési körökben való részvételre. Ez kiégéshez, az életminőség csökkenéséhez vezethet.
-
Egészségügyi problémák: A munka és a magánélet közötti egyensúlytalanság következtében megemelkedhet a vérnyomás, az általános krónikus fáradtság, az alvászavarok és a szorongás kockázata.
-
Romló munka teljesítmény: Ha túl sok időt töltünk a munkával, könnyen lehet, hogy kevésbé leszünk hatékonyak és kreatívak, és összegészsében, romlik a munka teljesítményünk.
Ezért fontos, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsünk a munka és a magánélet között, hogy egészségesek és boldogok legyünk.
A rossz egyensúly 7 szembetűnő jele
1. A munka jár folyamatosan a fejedben akkor is, amikor éppen nem dolgozol.
Akik nehezen tudnak határt húzni a munka és a magánélet között, azoknál fennáll a kiégés lehetősége.
2. A környezetedben lévő emberek elkezdik kellemetlenül érezni magukat a társaságodban, könnyen leszel ingerült a munkatársakkal és távolságtartó a szeretteiddel.
3. Megmagyarázhatatlan fájdalmaid vannak, alig van energiád és nehezen tudsz összpontosítani, amikor dolgozol.
4. Amikor éppen nem a munkával foglalkozol, minden érdektelennek vagy jelentéktelennek tűnik. Egyszerűen nincs kedved semmit se csinálni, hacsak nem muszáj.
5. Felhalmozódnak az otthonodban el nem végzett teendők, és arra a napra várnak, amikor "lesz időd" rájuk.
6. Nehezen veszel ki szabadságot, amikor beteg vagy, megterhelésnek érzed, amikor személyes teendőiddel kell foglalkozni.
7. Mindig úgy érzed, hogy bármit is csinálsz, valami mást kellene csinálnod éppen.
Ez a jelenlét- és irányhiány gyakran vezet egzisztenciális válsághoz.
Hogyan érhető el a munka és a magánélet egyensúlya?
Kezdd kicsiben, és haladj lépésről lépésre!
Nincs olyan recept, ami mindenkinek megfelel, de tudatossággal és kreativitással mindenkinek sikerül egyensúlyba kerülni:
● Tervezz előre! A munkahelyi tevékenységeket szabadidős programmal tudod kombinálni, ha a telefonos megbeszéléseket például sétálás közben tartod - ami akár a szabadban is lebonyolítható, amennyiben a környezeti zajok megengedik.
● Oszd be jól az időt! Érdemes rövid és koncentrált szakaszokban dolgozni, valamint minden zavaró tényezőt kizárni, hogy a lehető legtöbbet tudd kihozni az idődből.
● Fejezd be a munkát egy meghatározott időpontban! A munkát hagyd a munkahelyen, amikor végeztél, kapcsolj ki minden hozzá köthető eszközt és összpontosíts a kikapcsolódásra.
● Menj el ebédelni, vagy ebédelj együtt a munkatársaiddal! Még ha otthonról dolgozol is, szakíts időt az ebédszünetre, hogy legyen elég energiád a nap további részére.
● Találj valamit, amivel a munkán kívül is szívesen foglalkozol! Ha van bármi, amit a munka után izgatottan vársz, ezáltal könnyebb elszakadni a munkahelyi gondolatoktól, ütemezd be a hétköznapokba.
● Élvezd a munkád! Minden nap szánj néhány órát annak a megfigyelésére, hogy milyen pozitívumokat ad számodra ez a munkahely.
● Állíts fel saját szabályokat! Hagyd figyelmen kívül mások vélt vagy valós elvárásait, és használd a belső iránytűt az optimális egyensúlyi helyzet kialakítására.
